Magyar Hungarian English English
 
 
 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.,  e-mail: eltecon@tatk.elte.hu,  tel: 372-2500/6630
 
A A A

A képzés általános elvei

Rendszerváltó történetünk egyik öröksége, hogy a közgazdaságtan oktatása sok mindent jelent ma Magyarországon: praktikus, üzleti tanulmányokat, alkalmazott matematikát, fogalmak, állami szabályok, törvények naprakész ismeretét. Mi jóval szűkebb profilt alakítottunk ki: a nemzetközileg economics-ként ismert - magyarul persze szintén közgazdaságtannak nevezett - területre helyezzük a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy más területek - üzleti ismeretek, felső szintű matematika - csak akkor és olyan mértékben szerepelnek a programban, hogy lehetővé tegyék a közgazdasági törzsanyag megértését, művelését. A közgazdaságtan sokszor hangsúlyozza, hogy nem lehet mindent megkapni, hanem nehéz választásokra kényszerülünk. Mi úgy döntöttünk, hogy érdemesebb egy szűkebb területre koncentrálni, mint mindenből egy kicsit nyújtani.

A tanterv részletes ismertetése előtt fontosnak tartjuk kiemelni azokat az elveket, amelyeket a program megalkotása során végig szem előtt tartottunk.

 

Először is, szakmailag kiemelkedő színvonalú képzésre (ha tetszik, elitképzésre) törekszünk. Hallgatóinkat a továbbtanulásra készítjük elő, azokat várjuk, akik közgazdasági tanulmányaikat nem szeretnék az alapképzés három éve után befejezni. Nem akarjuk ugyanakkor a lehető legtovább magunkhoz láncolni őket, nagy sikerként éljük meg, ha az alapképzés után hallgatóink a világ vezető mester- (illetve PhD-) programjaiba kapcsolódnak be (lásd 'Továbbtanulás, karrier' menüpont). Ennek érekében mindvégig törekszünk az elméleti és módszertani igényességre, és persze arra, hogy az egymásra épülő tárgyakat gondosan összecsiszoljuk. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az „elit" itt a mesterségbeli, műveltségbeli kiválóságot jelenti, nem pedig a diákok szociális státuszát, vagy hogy a végzősök szükségképp a gazdasági-politikai elit tagjaivá válnak majd. Vállalati partnereink segítségével igyekszünk támogatni a nehezebb anyagi helyzetben lévő tehetséges hallgatóinkat.

Másodszor, kiemelt fontosságúnak tarjuk a klasszikus értelmiségi képzést; nemcsak remek szakembereket, hanem széles látókörű, művelt közgazdászokat szeretnénk nevelni. Ebben hasznunkra válik, hogy fogadó intézményünkben a társadalomtudományok magas szintű oktatása nagy múltra tekint vissza és komoly presztízzsel rendelkezik. Tantervünkben viszonylag nagy súllyal szerepelnek az alaposan kimunkált és gondosan a programhoz igazított interdiszciplináris és társadalomtudományi-történeti tárgyak éppúgy, mint a klasszikus készségfejlesztés - a nagy létszámú képzésekből szükségszerűen hiányzó - tárgyai, mint az esszéírás vagy a tudományos módszertan. Ösztönözzük és lehetőségeinknek megfelelően messzemenően támogatjuk az angol nyelv magas szintű elsajátítását amely egy közgazdász munkájához nélkülözhetetlen és ezért alapképzésünk harmadik évében már elvárásként jelentkezik.

Harmadszor, a lehető legkomolyabban gondoljuk az alapszak megnevezését: alkalmazott közgazdaságtant oktatunk. Tantervünkből a rendeletben rögzített minimumon túl hiányoznak az üzleti ismeretek, tantervünk gerincét a közgazdasági tárgyak teszik ki. Az alkalmazott szemlélet pedig azt jelenti, hogy a közgazdasági eszköztárat nem öncélnak, balga szellemi fényűzésnek vagy logikai rejtvények sorozatának gondoljuk, csak olyan elemzési eszközöket tanítunk, amelyek itt és most, konkrét problémák vizsgálatára használhatók, ami a munkapiacon is értékes és a világ vezető közgazdasági képzéseiben való továbbtanuláshoz szükséges. Az alkalmazott közgazdasági tárgyak moduljai egy-egy szűkebb területre összpontosulnak, és egyszerre vezetnek át a mesterképzésbe. Külső vállalati, banki és szakigazgatási kapcsolatainkat pedig azért is gondoljuk fontosnak, hogy minél több visszaigazolást, megerősítést kapjunk a leendő munkáltatóktól arról, hogy mik a valóban értékelt és a gyakorlatban is nélkülözhetetlen elemzési eszközök.

Negyedszer, az oktatás zömmel intenzív, kiscsoportos foglalkozások keretében zajlik. Az egyre vegyesebb színvonalú hazai felsőoktatás minőségi hagyományaihoz kívánunk visszanyúlni azzal, hogy minden eszközzel próbáljuk ösztönözni az elmélyült tanulást. Kis létszámú csoportokat, óraközi párbeszédet, személyes tanár-diák kapcsolatot és alapos ismereteket kínálunk hallgatóinknak. Ez természetesen a diákokon is múlik, akiknek nem csak a vizsgaidőszakban, hanem folyamatosan készülniük kell. Év közben is lesz számonkérés: lesznek zárthelyi dolgozatok, beadandó házi feladatok, kötelező kiselőadások, és a harmadik évtől bizony azt is előírjuk, hogy a szakirodalom egy részével a hallgatók otthon birkózzanak meg. Elvárjuk diákjainktól, hogy aktívan részt vegyenek az órákon és folyamatosan készüljenek; ezért a szorgalmi időszakuk ugyan a magyar felsőoktatásban megszokottnál nehezebb lesz, cserébe azonban könnyebb vizsgaidőszakra számíthatnak. Hisszük, hogy az alapos tudás csak folyamatos tanulással szerezhető meg. Ez természetesen a hallgató és az oktató részéről is több munkát kíván, de úgy gondoljuk, hogy mind a két fél nyerhet rajta. A jobban képzett diákok oktatójuk munkáját dicsérik, a jobban felkészült hallgató pedig - a tudás örömén kívül - jobb karrierlehetőségekhez is jut.

Végül, de nem utolsósorban, nemzetközi standardokhoz igazodó képzést és szellemi műhelyt szeretnénk létrehozni. Nem titkoljuk, hogy sok esetben más egyetemek tananyagaiból merítünk. Valljuk, hogy nem szégyen a jobbtól tanulni, márpedig a hazai közgazdaságtan - nehéz öröksége miatt - egyelőre elmarad a világ élvonalától. Az internet segítségével bárki megnézheti, hogy mit és hogyan tanítanak a Harvardon, Oxfordban vagy éppen Párizsban, Berlinben és Bécsben. Mi arra törekszünk, hogy az alapkurzusokban, a bevezető, szemléletformáló tárgyakban a lehető legtöbb hasonlóságot mutassuk velük. A közgazdaságtan elsősorban gondolkodási mód, ezért a bevezető oktatás során a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált és folyamatosan tökéletesedő anyagok, legnépszerűbb nemzetközi tankönyvek döntő része itthon is jól tanítható. A harmadévben terítékre kerülő alkalmazások során természetesen úgy alakítottuk ki programunkat, hogy a közös nyelvet, a nemzetközi kánont a hazai problémákra használjuk; így például kiemelten foglalkozunk a rendszerváltás társadalmi és gazdasági folyamataival és az euró-övezethez való csatlakozás elméleti hátterével.