Magyar Hungarian English English
 
 
 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.,  e-mail: eltecon@tatk.elte.hu,  tel: 372-2500/6630
 
A A A

Alkalmazásorientált szemlélet

Az ELTECON-MA elsősorban nem tudományos pályára készít fel. Mesterszakunk sokkal inkább olyan készségek kialakítását tűzi ki célul, amelyek segítségével a nálunk végzett hallgatók képesek elméleti tudásukat a mindennapi munka során használni. Olyan szakembereket kívánunk képezni tehát, akiknek főként az elmélet és a módszertan alkalmazásában van előnyük és ezzel tehetik hatékonyabbá a közpolitikai és/vagy üzleti stratégiai döntések előkészítését célzó közgazdasági elemzői munkát.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy közgazdasági elemzés alatt nem üzleti és nem általános politikai elemzést értünk, tehát az ilyen irányú döntéselőkészítésnek csak ott van relevanciája, ahol közgazdasági elemző munka folyik. Néhány kiragadott példa a nálunk megszerezhető tudást igénylő közgazdasági elemzésre:

- Vállalatok erőfölénnyel való visszaélésének vizsgálata a Gazdasági Versenyhivatalban
- A jegybanki alapkamat változtatásának hatásvizsgálata a lakossági megtakarításokra a Magyar Nemzeti Bankban
- Új mobiltarifa-csomag bevezetésének hatásvizsgálata a mobilszolgáltató bevételeire, a nagyvállalat stratégiai osztálya számára
- Két nagyvállalat egyesülésnek hatásvizsgálata a vállalatok ármeghatározó képességére, tanácsadó cég, vagy a Gazdasági Versenyhivatal számára
- Villamosenergia-keresleti rugalmasságok becslése az Energiahivatalban
- Új óvodák alapításának társadalmi költség-haszon elemzése a szakminisztérium számára
- A tanárbérek változásának lehetséges társadalmi következményeinek elemzése a szakminisztérium vagy valamely kutatóintézet számára
- Adórendszer megváltozásának hatásvizsgálata a központi költségvetésre a szakminisztérium számára
- Az egészségügyi finanszírozási rendszer megváltozásának hatásvizsgálata a kórházak működésnek hatékonyságára, a szakminisztérium számára
- Benzinárak változásának hatásvizsgálata a tömegközlekedés iránti keresletre, tanácsadó cég, vagy a tömegközlekedési vállalat számára
- Rádiófrekvenciák értékesítési mechanizmusának kidolgozása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára

 

A felsorolt példákból is látható, hogy a köz- és magánszféra problémái a kérdések rendkívül széles tárházát nyújtja közgazdasági elemzők számára. Az ilyen kérdésekre általában nem létezik egyetlen jó válasz. Vannak jó és kevésbé jó válaszok, amelyek közül választani éppen az elemző feladata. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni 1) biztos (közgazdasági és módszertani) elméleti tudásra van szüksége, 2) ismernie kell az elméleti modellek alkalmazásának intézményi, jogi, informatikai, stb. korlátait, 3) ismernie kell a modellek adatokkal való feltöltésének módszereit és a kapcsolódó szakadatbázisokat, végül 4) sikeresen együtt kell működnie az elemzésben résztvevő informatikusokkal, jogászokkal, statisztikusokkal, üzletemberekkel, politikusokkal, Vegyük sorra részletesen ezeket a szempontokat:

 

1. Biztos elméleti tudás

 

Az elemzési keret felállításához természetesen megfelelő jártasságra kell szert tenni az elemzőknek a közgazdasági modellek világában, kellően magas szinten kell elsajátítaniuk a modern közgazdaságtan három alappillérét: a mikroökonómiát, a makroökonómiát és az ökonometriát. A nemzetközileg elismert szakmai műhelyekben e kellően magas szint meghatározásának igen nagy hagyományai vannak. Viszonylag standard mesterképzési szintű tematika és követelményrendszer alakult ki világszerte a három alaptárgyból, amihez kiváló tankönyvek is kapcsolódnak. Ezekből a tankönyvekből (a tananyagról részletesebben az Intenzív, koncentrált kiscsoportos oktatás, illetve a Részletes Tanterv c. részben olvashat) oktatják a mikro- és makroökonómiát, valamint az ökonometriát a világ vezető közgazdasági képzéseiben, ezért nekünk sincs okunk eltérni e jól kidolgozott tananyagoktól. Természetesen nálunk, a kurzusok során a modellek alkalmazhatósága mindig nagy hangsúlyt kap majd, de a mesterképzési szintű elméleti szakirodalmat minden ELTECON-MA hallgatónak ismernie kell. Ezek a szakirodalmak többnyire csak angol nyelven állnak teljes körben rendelkezésre, ezért a hallgatóinknak rendelkezniük kell a feldolgozásukhoz szükséges nyelvismerettel.

 

2. Intézményi, jogi, informatikai korlátok

 

Az elemzői munkához az elméleti szakirodalom ismerete szükséges, de önmagában nem elég. A probléma gyakran rosszul strukturált, homályosan megfogalmazott ötletek formájában áll rendelkezésre és nagyon távol áll attól, hogy a tankönyvi modelleket közvetlenül ráhúzhassuk. Külön kifejlesztendő elemzői készség rendet tenni a káoszban és megfelelően strukturált, elméleti és módszertani szempontból kezelhető kérdésekké transzformálni a kusza információfoszlányokat. A legritkább esetben dolgozhatnak az elemzők kész, jól működő modellekkel. A fenti problémát súlyosbítja az is, hogy az elméleti modellkeret gyakran nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. A jogrendszer más keretek közé szoríthat bizonyos tevékenységeket az Európai Unióban, mint az Egyesült Államokban, a szabályozási környezet bizonyos iparágakban egész más Magyarországon, mint más országokban, az egyes közigazgatási szervezetek is más-más hatáskörrel rendelkezhetnek itt, mint máshol. Ezeknek a területi specialitásoknak az ismerete a releváns szakterületen szintén elengedhetetlen. Gyakran korlátozza az elemző tevékenységét, hogy az elemzéshez többféle informatikai rendszer használatára van szükség, amik esetenként nem kompatibilisek egymással. Ezen korlátok felismerése és kezelése szintén az elemzőmunka fontos részét képezik, ezért képzésünkben nagy hangsúlyt fektetünk ezek megismertetésére, általában egy-egy témakör köré csoportosítva.

 

3. Adatkezelési módszerek és szakadatbázisok

 

A modellek adatokkal való feltöltése általában ökonometriai és/vagy szimulációs szoftverek ismeretét igényli. Ezek bemeneti adatai viszont különféle adatbázisokból származhatnak. Ahhoz, hogy a megfelelő adatokhoz kezelhető formában jusson hozzá az elemző szüksége lehet bizonyos adatbáziskezelési, illetve adatbányászati módszerek felhasználói szintű ismeretére, valamint magabiztosan kell tudnia kezelni a konkrét feladathoz kapcsolódó olyan szakadatbázisokat, mint az Eurostat, Ecostat, KSH adatbázisok, Versenystatisztika adatbázis, Szakminisztériumok különböző adatbázisai, Külkereskedelmi áruforgalom adatai, Pénzügyi szektor működését jellemző információk, stb. Képzésünkben a hallgatók mindenképpen megismerkednek majd ezekkel a nélkülözhetetlen eszközökkel.

 

4. Együttműködés más területek szakértőivel

 

A közgazdasági vetülettel is rendelkező problémák kezelésében általában több, különböző végzettségű ember is részt vesz. A közgazdásznak ahhoz, hogy megfelelően töltse be helyét az elemző csapatban, tudnia kell kommunikálni igényeit és eredményeit a közgazdasági szakzsargont és elméletet kevésbé ismerő informatikusok, jogászok, politikusok, üzletemberek, stb. számára. Még egy rendkívül igényes közgazdasági elemzés is könnyen feleslegessé válhat, ha az elemző nem ért szót a modellek futtatásához nélkülözhetetlen adatbázis professzionális kezelőjével. Egy versenyjogi per esetében mit sem ér önmagában egy bonyolult közgazdasági alapokon nyugvó számítás, ha a bíróság nem rendelkezik az ökonometriai eredmények értelmezéséhez szükséges ismerettel és a közgazdász nem képes állításait a jogászok számára is érthető nyelven megfogalmazni. Könnyen a szemétkosárban végezheti egy matematizált közgazdasági modelleket igénylő közpolitikai, vagy keresleti rugalmasságokat becslő elemzés is, ha készítője nem tudja annak eredményeit a szakmában kevésbé, vagy egyáltalán nem jártas megrendelőnek közérthető formában prezentálni. Mindezek miatt képzésünkben külön foglalkozunk a határterületek megismertetésével, valamint a csapatmunkában való együttműködés, a kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztésével.