Magyar Hungarian English English
 
 
 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.,  e-mail: eltecon@tatk.elte.hu,  tel: 372-2500/6630
 
A A A

Mi a közgazdaságtan?

Rendszerváltó történetünk egyik öröksége, hogy a közgazdaságtan oktatása sok mindent jelent ma Magyarországon: praktikus, üzleti tanulmányokat, alkalmazott matematikát, fogalmak, állami szabályok, törvények naprakész ismeretét. Mi jóval szűkebb profilt alakítottunk ki: a nemzetközileg economics-ként ismert - magyarul persze szintén közgazdaságtannak nevezett - területre helyezzük a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy más területek - üzleti ismeretek, felső szintű matematika - csak akkor és olyan mértékben szerepelnek a programban, hogy lehetővé tegyék a közgazdasági törzsanyag megértését, művelését. A közgazdaságtan sokszor hangsúlyozza, hogy nem lehet mindent megkapni, hanem nehéz választásokra kényszerülünk. Mi úgy döntöttünk, hogy érdemesebb egy szűkebb területre koncentrálni, mint mindenből egy kicsit nyújtani. Lássuk, mi is ez a szűkebb terület, mivel is foglalkozik ez a képzésünk gerincét adó diszciplína, mit ne várjunk tőle és miért szeretjük művelni.

 

Mi a közgazdaságtan?

 
A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozik, tárgyát tekintve nagyon széles, ugyanakkor gondolkodásmódjában nagyon egységes tudomány. A közgazdasági elemzés abból a feltevésből indul ki, hogy az embereknek céljaik vannak, céljaik megvalósítása érdekében döntenek és cselekszenek, ám döntéseik során korlátokkal állnak szemben. A közgazdaságtan a társadalom szereplőinek - háztartásoknak, vállalatoknak, szakszervezeteknek, kormányoknak vagy éppen országoknak - viselkedését úgy tekinti, mint célkövető döntések (kényszerű választások) kölcsönhatásának eredményét. Ennek az eszköztárnak a segítségével a közgazdászok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a társadalom javát hivatottak szolgálni.
A közgazdászok elemzési eszközei már régóta nagyon hasznosnak bizonyultak az árak, a piacok és a piacok közötti kölcsönhatások megértésében, de a közgazdaságtan hagyományos kérdései közé tartoznak az olyan fontos témák is, mint a jövedelemegyenlőtlenség, a pénzügyi piacok szabályozása és a gazdasági növekedés mozgatórugói. Ugyanakkor a közelmúltban a közgazdaságtan tárgya jelentősen kibővült, és kiterjedt a legváltozatosabb társadalomtudományi kérdésekre. Milyen gazdasági-társadalmi környezet serkenti legjobban a gazdasági növekedést? Mitől függ, hogyan hasznosulnak a szegény országoknak juttatott segélyek? Miért dugulnak be állandóan az autóutak? Miért tűnik a nemzeti bank a kormánynál jóval elszántabbnak az infláció elleni küzdelemben? Mennyit ér a diplománk? Miért halogatjuk, hogy félretegyünk nyugdíjas éveinkre - vagy hogy nekiálljunk a házi feladatunknak?
A közgazdászok úgy végzik az elemzéseiket, hogy elméleteket (modelleket) fogalmaznak meg, és valós adatokon tesztelik elméleteik érvényességét más elméletekkel szemben. A közgazdasági elemzés során társadalmi jelenségekkel kapcsolatban teszünk föl kérdéseket, amelyekre tényszerű megfigyelések és elfogulatlan, logikus gondolkodás segítségével keressük a választ. Az elemzés során statisztikai és matematikai eszközöket is használunk. Bármely közgazdasági alapképzésnek az a célja, hogy megtanítsa a hallgatókat célok, korlátok és döntések mentén látni a világot, azaz kifejlessze bennük a közgazdasági gondolkodást.
 

Mi nem közgazdaságtan?

 
Fontos egy rövid kitérőt tennünk és a kevésbé tájékozott érdeklődőknek leszögezzük: a közgazdaságtan nem gazdálkodástan vagy üzleti tudomány. A gazdálkodástudományi oktatás olyan készségek fejlesztésére irányul, amelyek hasznosak akkor, ha valaki vállalkozásba fog vagy vállalatot vezet. Az üzleti stratégia vagy a pénzügyi menedzsment kurzusok gyakran felhasználják a közgazdaságtan egyes tételeit, ugyanúgy, ahogy a klinikai pszichológusok is felhasználják terápiájukban a pszichológiai alapkutatás eredményeit. A közgazdaságtan és a gazdálkodástudomány összefüggnek, de míg a gazdálkodástudomány olyan gyakorlatias ismereteket kínál, amelyek az egyes profitorientált szakmákban hasznos fogásoknak bizonyulnak, addig a közgazdaságtan elsősorban a társadalom világának mélyebb megértésére törekszik.
 

Miért szeretjük a közgazdaságtant?

 

Művelőinek számos okból válhat szenvedélyévé a közgazdaságtan. A közgazdaságtan jól kidolgozott, értelmes válaszokat kínál olyan, sokakat foglalkoztató kérdésekre, mint hogy mi az országok igen eltérő gazdasági fejlettségének az oka, miért szakosodnak az országok a nemzetközi munkamegosztásban, és vajon miért pont arra, amire, s hogy milyen hatással van a verseny a vállalatokra és a fogyasztókra. Azoknak, akik a tágabban értelmezett társadalomtudományok területén számszerűsíthető és precíz logikájú megközelítésre vágynak, szintén izgalmas, lelkesítő lehet a közgazdaságtan világa. Sokan pedig egyszerűen azért választják a közgazdaságtant, mert kiváló elméleti hátteret és elemzési eszköztárat nyújt számos karrierpályához: bankárként, köztisztviselőként, szociálpolitikusként vagy üzletemberként is bizonyosan hasznunkra válik. Ezzel a tudással vállalati és állami döntések előkészítőjeként, értékelőjeként és végrehajtójaként lehet a legjobban elhelyezkedni.